avagy…
A legelső, 2012-es X-Wing világbajnoknak, Doug Kinneynek köszönhetjük, hogy ez a játék és a közösség nem a vérpistikékről szól, nem a nyerni akarásról, hanem a közösségről, közösen eltöltött időről, és hogy jól érezzük magunkat.
És mi volt a titka? Kiválasztott egy mottót. Nem, kicsi Szimba, nem Ottót, hanem jelmondatot.
…fly casual.
Doug Kinney
Ami, valahogy a magyar változatban nem lett olyan jó.
Néha az ember kicsit rágörcsöl a kompetitív aspektusára az X-Wingnek, ami hosszú távon nem jó. A júliusi pontváltozás óta EB-re, meg a pozsonyi HS-re készültem, a csak úgy repüljünk egyet az háttérbe szorult.
Még a teljesen baráti, könnyed alapon zajló Archetipusos Konfliktus VASSAL bajnokságunkon is nekiálltam hisztizni, hogy Resistance listáim leadása után találtam meg a Jake-Wedge-Luke hármasom, és én inkább velük akartam gyakorolni.
Pozsony után hamar letudtam a Konfliktus meccseket (3 fős csoportból lettem második), majd jöhetett a “ligára készülés”, ami, 2.0-ban, főleg ilyen formában, a világon először: Eszkaláció.
ESZKALÁCIÓS SZABÁLYOK
A nevező játékosoknak egy frakcióból, az alábbi szabályokat betartva kell egy 120, 180, 240 és 300 pontos sereget leadniuk. Minden Pilótának, és fejlesztés kártyának, ami szerepel az egyik listában, a több pontból álló listákban is szerepelnie kell, ugyan olyan formában. A többlet pontokból a korábban is szereplő hajókra új fejlesztéskártyák feltehetőek, de a már korábban is szereplőek nem változtathatóak.
Ami újabb görcsölést hozott nálam, mert a fene se tudja, mi a jó, mi a rossz, mi jöhet szembe a különböző körökben.
Végül elkezdtem a Birodalom felé húzni Eszkaláción, de a “Vader-Soontir” páros után azért annyira nem vagyok otthon ebben a frakcióban. Azaz, 2.0-ban (és az elmúlt 2-3 évben is) csak Echo, Whisper, Redline, Deathrain és RAC pilótákkal játszottam. Így azért nem mondanám, hogy “érzem”, mit kéne ebben a formátumban villantani.
Fontos, hogy ezek a szabályok meglepően meg tudják változtatni azt, mik is az életképes osztagok, kivéve, ha valaki bevállalja, hogy egyes körökben nagyon sok pontot nem költ el, hogy aztán 70-80 pontért hozhasson valamit.
Ahogyan bajban vagyok azzal is, mik jöhetnének be 60 pontonként, és “zseb ászokban gondolkodok, 50+ pontos ini 4-5-ös hajókban, amik ideális esetben, ha az én nagyágyúim lepucolják az ellenfél ászait, a romokon még csúcsragadozók lehetnek.
Jelöltek: strikerek, Inkvizitorok, redline, phantom?
Így esett a választásom keddi Ősz Ásza 3/6 versenyre az alábbi, kifejezetten fura listára.
The Boys
Inquisitor (35)
Grand Inquisitor (52)
Sense (5)
“Duchess” (42)
Fifth Brother (9)
“Pure Sabacc” (44)
Snap Shot (7)
Shield Upgrade (6)
Total: 200
View in Yet Another Squad Builder 2.0
Az utolsó Inkvizitoron kívül a többi jelölt valóban olyan hajó, amin aktívan gondolkodok, hogy hozzam a versenyre (7th Sister nem fért be). Illetve rájuk is gondolnék, de rakétákkal is abba a 35-45 pontos intervallumba esik, ami ebben a formátumban kellemetlen.
Ami a legszebb, Strikerrel még életemben nem repültem (de valamiért van kettő), és inkvizitorral is csak akkor, amikor 1.0ban még rendesen gyakoroltunk külföldi versenyre, és miután kikaptam PalpAcestől, cseréltünk Bendzsivel sereget.
Szóval, kifejezetten izgalmasnak tűnt, hogy 0-3 vagy 3-0 lesz aznap!
És mi lett az eredmény? Piszkosul jól éreztem magam!
Sokat tanultam a Strikerekről, Pure Sabacc szeret felkenődni dolgokra, Duchessel túl óvatos vagyok, kicsi Inkvizitor Leeroy Jenkinsként szaladt megfejelni az ellenfeleimet, a Grand Inkvi pedig az a félelmetes bestia volt, mint a Rebels sorozatban.
Sajnos a 2 győzelmem során látványos volt a kocka különbség az én javamra, így azokat nehéz mérni, “mennyit érnek”. Imre lázadó osztaga kicsit összezavarta magát egy aszteroida miatt, aztán nem akartak bosszúból piros kockán festéket dobni, míg Bence igazi birodalmi ászai közül Vader Nagyúr érezte úgy, hiába a Brilliant Evasion, erő, meg a fókusz token, ha ő szemet nem dob védekezésre.
Attila Grievous-Sun Fac és még 3 droid listája ellen játszva már mindketten csináltunk hibákat, és valószínűleg én többet, mozgásoknál (Pure Sabacc, ütközött, majd megfordulás közben ütközött, majd futott, majd utolsó körben aszteroidára állt, mert elnéztem 45 fokkal a helyzetet. Vagy amikor egyszerűen nem bírtam feldolgozni, hogy kicsi Duchess 1 fókusz egy blank védő dobással, evadedel és forceszal kivédheti a robot hit-krit támadását, és anélkül, lőttek volna még rám a körben, húztam a kritet.
Máskor ilyen hibák miatt nagyon mérges tudok lenni. Mérges magamra. Most szerencsére a chill abszolút átjárt és nem izgatott komolyabban a dolog, annak örültem, hogy játszhattam.
Néha fontos, hogy tudjuk, hogy miért játszunk. Néha azért játsszunk, hogy játsszunk.
Vörös Ötös, készenlétben!